Katerina szemszöge*
Kinyitottam a szememet. Egy ismeretlen helyen ébredtem..ismeretlen falak közt..ismeretlen ágyban. Felültem és körbenéztem. Szürkés kék fal..hatalmas ablak. Kinyílt az ajtó és Harry lépett be. Gondolom akkor Harry szobájában vagyok...
-Jobban vagy?-ült le az ágyra.
-Hogy kerültem ide...Mi történt???
-Mikor megtudtad hogy Suzy..elájultál.
-Értem-hajtottam le a fejemet.
-Sajnálom...
-Semmi baj..úgyse voltunk már annyira jóba-tettetem hogy engem aztán nem érdekel..pedig nagyon rossz érzés volt..hogy meghalt az a személy akivel kiskorunk óta barátnők vagyunk.-Van egy rossz hírem..!
-Nem túl biztató.
-Hát nem! Louissal Londonba kell utaznunk..üzleti dolgok miatt..
-Mikor??
-Még ma délután
-Mi van?? Harry ezt te sem gondolod komolyan?
-Sajnálom Lottie itt lesz veled..meg az öcséd is.
-És Zaynt itt hagyod???
-Sajnos muszáj.
-Remek-forgattam a szememet.
-Tényleg sajnálom..-ölelt meg.
~o~
Harry elment Louissal. Nagyon "jól" esett hogy itt hagyott...Főleg most. A legrosszabb hogy Zaynt meg itt hagyta. Miután Harryék elmentem Matt eljött értem és haza vitt. Olyan jó volt hogy itt van az öcsém. Leültem a kanapéra..és csak bámultam ki a fejemből
-Sajnálom a barátnődet-szólalt meg Jeremy a hátam mögül.
-Kösz...mi történt veled hogy ilyen kedves vagy?
-Már az is baj ha próbálok megértő lenni? Igazából elég nehéz..nem tudom mit siránkoztok Lottival..előbb utóbb úgy is meghalt volta hisz ember. Kérsz konyakot?
-Jah..kérek. Neked ennyit ér egy ember élet?
-Nem Katerina! Még ennyit sem-kacsintott
-Gondolhattam volna.
Lottie jött le az emeletről tiszta feketében. Én bármennyire is gyászolok valakit..nem bírnák feketébe mászkálni..szerintem attól már nem jön vissza. Kimentem az udvarra és le ültem a fűbe.eszembe jutottak az emlékek..a szemem megtelt könnycseppekkel. Hirtelen valaki átkarolt hátulról: Jeremy. Olyan jól esett hogy így aggódik.
-Nyugi minden rendben lesz-mosolygott
-Remélem..
-Wáwww itt meg mi folyik?-jelet meg Zayn
-Te meg mit keresel itt?-morogtam.
-Harry megkért hogy vigyázzak rád...de látom nem nagyon kell.-fintorgott
-Zayn! Nem tudod befogni?-néztem rá.
~O~
Másnapra a temetésre már minden elvolt intézve. Nem értem Zayn minek maradt itt.
Másnap*
-Nem sok kedvem van elmenni a temetésre-öleltem meg Mattet.
-Nekem sem.
Elkezdődött a szertartás. Suzy szülei megpróbáltak rávenni hogy mondjak pár szót..de nem jött össze nekik. Így hát Lottie beszélt helyettem.
-Neked meg mi bajod van?-ráncolta a homlokát
Zayn szemszöge*
Elhiszem hogy rossz lehet ha meghal valaki. De az hogy ennyit siránkoznak miatta..ez nekem magas. Meghagyom inkább Harrynek az érzelgős szerepet..
-Semmi. Csak..
-Csak..mi???
-Kicsit szédülök ennyi az egész...amúgy senki nem kért hogy gyere ide
-Lehet hogy terhes vagy....mostanában sokat vagy rosszul-állapítottam meg.
-Te meg hülye vagy-állt fel Kate és elakart menni de megállítottam-Mit akarsz még??
-Ha így bele gondolok...nem is lenne baj-mosolygott
-Nagyon vicces vagy. Gyere haza viszlek.
-Nem kell...annyira nem vagyok rosszul-indult el. Majdnem elesett úgy kaptam el.
-Tényleg nem kell a segítségem?
-Nem...! Inkább meghalok mit hogy te segíts nekem!
-Drágám! ilyet ne mondj..hisz már halott vagy!-nevettem.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése